Kék csoport

Bemutatkozik

Kenessey Erika

óvodapedagógus

Mióta dolgozol óvónőként, és miért ezt a pályát választottad?

Pályakezdőként 1987–ben kezdtem dolgozni ebben az óvodában.

Családodról beszélnél pár szót?

Egy lányom és egy fiam van, mindketten ebbe az oviba jártak.

Mi a legkedvesebb része a gyerekekkel töltött napodban?

Reggel mikor mosolyogva jönnek be a csoportba, és ez kitart egész nap. Ebből és a szülők visszajelzéséből tudom, szívesen járnak hozzánk. Nagyon szeretek velük drámajátékot játszani, énekelni, tornázni, festeni, kirándulni és minden mást, amiben ők örömüket lelik.

Milyen kedves, a gyerekekhez fűződő történeted van?

Rendkívül jó érzés, amikor visszajárnak hozzánk a régi óvodásaink. Volt olyan ovisunk, aki szakközépiskolába járt már, de karácsony környékén mindig meglátogatott bennünket. Ilyenkor gyakran mesélte el, hogy egy életre szóló élményt jelent neki a nálunk töltött néhány év. Megtörtént, hogy lyukas óra volt egyik szki-ben és addig bejött hozzám három 16 éves fiatal. Megkérdezték tőlem megismerem-e őket. A háromból kettőt kitaláltam a harmadik meglepetés volt számomra.

A pedagógiában, gyerekek nevelésében mit tartasz lényegesnek?

Mindent megtenni értük, de megfelelő szabályok mellett. Fontos a tolerancia és a másság elfogadása. Mindenben és mindenkiben meglátni a jót és elfogadni őt olyannak amilyen, hiszen mindenkiben van érték.

Ha nem óvónő lennél, mi lennél?

Óvónő

Tudnál ajánlani tevékenységet, játékötletet, amit otthon el lehet készíteni, vagy eljátszani?

Minden eszköz (konyhai is) alkalmas arra, hogy játék legyen.

Takács Annamária

Óvodapedagógus                                                

Mióta dolgozol óvónőként, és miért ezt a pályát választottad?

Pályakezdőként 2020-ban kezdtem el dolgozni ebben az óvodában. Amióta elkezdtem azon gondolkozni, hogy mi szeretnék lenni, ha majd nagy leszek tudtam, hogy emberekkel, de leginkább gyerekekkel szeretnék majd foglalkozni. Ez a gondolat azért is fogalmazódott meg bennem ilyen gyorsan, mivel mindig nálam kisebb gyerekek vettek körül a szűkebb és tágabb családban is. Ezt az elhatározásomat megerősítette a cserkészet is, ami szorosan átfogta szinte az egész életemet.

Családodról beszélnél pár szót?

Van két öcsém. A szüleim Vajdasági magyarok, a tágabb családom még ott él.

Mi a legkedvesebb része a gyerekekkel töltött napodban?

A közös játék, a tevékenységek a mozgás, kézműveskedés, mesélés, verselés, éneklés, mondókázás szóval az összes olyan mozzanata a napnak amikor valamit áttudok adni a gyerekeknek új tudásra, tapasztalatra tesznek szert általa.

Milyen kedves, a gyerekekhez fűződő történeted van?

Az egyik középső csoportosom egy váratlan pillanatban ezt mondta:

„Anna néni, ne aggódj én majd sokszor meglátogatlak amikor már iskolás leszek. Mert tudom, hogy nagyon fogok hiányozni neked és te is nekem”

A pedagógiában, gyerekek nevelésében mit tartasz lényegesnek?

Minden gyermek külön egyéniség, ehhez alkalmazkodva folyamatosan differenciálnunk kell, egyéni bánásmódot alkalmaznunk. Minden gyermekhez igyekezek megtalálni a „kulcsot”.

Ha nem óvónő lennél mi lennél?

Mindenképp gyermekekkel foglalkoznék. Talán fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus vagy tanítónő. 

Mivel foglalkozol szabadidődben?

A legtöbb időmet a párommal, barátaimmal töltöm. Életem szerves része a sportolás, sokféle sportot kipróbáltam már, de most már több éve, rátaláltam álmaim sportjára a falmászásra. A falmászás mellett, ha jó idő van sziklát mászni is szoktam. Nagyon szeretek utazni és kirándulni. 

Csoportos dajka:

Pauer Miklósné Krisztina