Bemutatkozik
Kiss Ferencné
Óvodapedagógus
Mióta dolgozol óvónőként, és miért
ezt a pályát választottad?
1974-óta dolgozok
óvodapedagógusként. A szüleim szerették volna, hogy pedagógus legyek, de én nem
éreztem elég elhivatottságot a nagyobb gyerekek nevelése iránt. Igy
választottam a Kecskeméti Tanítóképző Intézet óvónői szakát.
Családodról beszélnél pár szót?
Egy fiú gyermekem van, 43 éves. Két
fiú unokám van, óvodás és kisiskolás korúak.
Mi a legkedvesebb része a
gyerekekkel töltött napodban?
Az egész életemet meghatározta és
örömmel töltötte el a gyerekek közötti időszak. Nem tudok kiválasztani legszebb
részt vagy legkedvesebbet. Az ünnepek hangulata, a Karácsony és az Anyák napja
elsősorban nagyon közel állnak hozzám.
Milyen kedves, a gyerekekhez fűződő
történeted van?
A nagycsoportosokkal a „ Só” című
mesét dramatizáltuk. Egy kiscsoportos kislány megszólalt a végén:
„Én úgy szeretlek Téged, mint az emberek a sót!” - Nagyon örülök neki! – válaszoltam - És nekem adod a legszebbik országodat? – kérdezte
A pedagógiában, gyerekek nevelésében mit tartasz
lényegesnek?
Szeretet, bizalom, biztonságérzet adása. Nyugalom és türelem.
Megismerni a gyermekeket, képességeiket és önmagukhoz képest fejleszteni őket „Lépésről
lépésre”. Az egyéni bánásmód, a differenciált fejlesztés számomra mindig nagyon
fontos.
Mivel foglalkozol szabadidődben?
Unokák! Unokák! Unokák! Keresztrejtvényfejtés, olvasás barátokkal találkozás.
Mióta dolgozol óvónőként, és miért ezt a pályát választottad?
Én pályakezdő óvónő vagyok, itt a Bóbitában kezdtem el a pályafutásomat. Mindig is gyerekekkel akartam foglalkozni, így nem volt kérdés, hogy óvodapedagógus legyek.
Családodról beszélnél pár szót?
Pedagógusi családban születtem, édesanyám is óvónő apukám meg vállalkozó. Van egy bátyám, aki Németországban dolgozik. Nagyszüleim is szintén pedagógusok voltak. Jelenleg külön életet élek Budapesten.
Mi a legkedvesebb része a gyerekekkel töltött napodban?
Számomra minden pillanat kedves, amit a gyerekekkel tölthetek. Mosolyt és boldogságot hoznak az életemben. Talán ami egy valami kedvesebb számomra, azaz, amikor csak úgy hozzám szaladnak játszás vagy szaladgálás közben egy ölelésre. Mindig meglep és mindig jól esik tőlük.
Milyen kedves, a gyerekekhez fűződő történeted van?
4 éve, amikor gyakorlaton voltam egy városi óvodába Kárpátalján és csupán csak két hétre, akkor egy kisfiúval nagyon összebarátkoztam. A gyakorlat után nem találkoztam vele, majd 3 év elteltével egy faluba költözött, ahol én laktam. Szinte szomszédok lettünk. Amikor sétáltam ő észrevett, megismert és odaszaladt hozzám. Számomra nagyon megható volt, mert évek multán is emlékezett rám, pedig csak két hétig voltunk egymással. A gyerekeknek nagyon jó az emlékezetük és ezt sokszor elfelejtjük.
A pedagógiában, gyerekek nevelésében mit tartasz lényegesnek?
Szerintem a gyereknevelésben
a legfontosabb az, ha nem teszünk különbséget egy gyermek között sem, egyformán
neveljük korosztályuknak megfelelően és formáljuk lelküket a mindennapi
életben. Lényeges az egyéni bánásmód és a törődés, valamint a szeretet, amit
mindennap meg kell adni nekik.
Fontos a gyermek nevelése során az együttműködés az óvónőkkel és a dajkákkal, valamint a szülőkkel egyaránt. Továbbá fontos a jó hangulat megteremtése.
Mivel foglalkozol szabadidődben?
Régen nagyon sokat táncoltam (10
évet), ami miatt feltöltődtem, szóval remélem a közel jövőbe lesz rá alkalom,
hogy újra táncoljak. Nagyon szeretek utazni és kirándulni, új helyeket
felfedezni, valamint az adrenalinnal teli dolgokat kipróbálni. Mostanában a
legtöbb szabadidőmet a barátaimmal töltöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése