ISKOLAÉRETTSÉG



A tankötelezettségről szóló törvény szerint: A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben hatodik életévét augusztus 31. napjáig betölti. A szülő kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be.”
A törvény lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek egy év késéssel kezdjék meg tanulmányikat, tehát a szülőn áll a döntés, meghagyja-e ezt az évet a játék, a gondtalan szórakozás számára, vagy az iskolapad mellett teszi le voksát.
Amennyiben a szülő bizonytalan, több helyről is kérhet segítséget. Az óvónők többsége tisztában van a gyermek képességeivel, és tapasztalata alapján javaslatot tud tenni a szülőnek, érdemes-e elkezdeni az iskolát. Igénybe vehetik továbbá nevelési tanácsadó segítségét is, aki hasznos tanácsokat adhat.
Az iskolaérettség nem csupán a gyermekek teljesítményét veszi figyelembe. Fontos, hogy be tudjon illeszkedni leendő osztályába, elfogadja a felnőttek (ez esetben a tanár) utasításait, illetve figyelme is megfelelő legyen. A világ szinte minden országában hat éves kör körül tekintik ideálisnak az iskolai tanulmányok megkezdését. Ma kétfajta irányzat létezik ezzel kapcsolatban, az egyik csoport a gyermekek mielőbbi beiskolázását szorgalmazza, a másik pedig ennek ellentétét, a későbbi életkorban történő iskolakezdést. Természetesen a két véglet közötti arany középút jelentheti a megoldást. A gyermekek képességeit, fizikai és lelki fejlettségét tekintve mindenkinek más korban lehet ideális a beiskolázás.
Amit érdemes figyelembe venni:
ˇ Megfelelő-e a gyermek fizikai érettsége?
ˇ Várja-e a gyermek az iskolakezdést?
ˇ Képes kapcsolatot kialakítani, vele egykorú társaival?
ˇ Képes a beilleszkedésre?
ˇ Meg tudja jegyezni a rövidebb szövegeket (dalok, versek)?
ˇ Le lehet kötni hosszabb-rövidebb időre egy-egy tevékenységgel?
Az iskolaérettség feltételei:
- Testi fejlettség
- Ép érzékszervek
- Jó ceruzafogás, könnyed eszközkezelés
- Az elemi mozgások összerendezettsége
- Jó egyensúlyérzék
- Pontos finommozgások
- Keresztcsatornák jó mûködése
- Testséma
- Kézdominancia
- Lábdominancia
- Szemdominancia
- Füldominancia
- A szemmozgás koordináltsága
- Jó térérzékelés
- Térirányok felismerése térben és síkban
- Reprodukálóképesség térben és síkban
Soralkotás, sorritmus folytatása
Szem-kéz koordináció
Az iránykövetés képessége
Biztos alak- és háttér-megkülönbözteteés
Alak-, forma-, szín- és nagyságállandóság
Gestalt - látás, részek egészként látása
Azonosság felismerése
Különbözõség felismerése
Auditív (hallási) megkülönböztetés
Analizáló - szintetizáló képesség
Átfordítási képesség
Általános tájékozottság
Beszédkészség
Gondolkodás
Prob lémamegoldó gondolkodás
Emlékezet
Vizuális emlékezet
Auditív emlékezet
Ritmus emlékezet
Figyelem
Emberrajz
Szocializáció
Feladattudat
Jó kudarctûrõ képesség
Felnõttekhez való pozitív viszony
Ezek alapvető képességek, melyek szükségesek ahhoz, hogy a gyermek ne rémálomként élje meg az iskolai órákat, hiszen az első iskolai tapasztalatok a későbbiekben is befolyásolják a tanuláshoz való hozzáállását. Fontos kideríteni már óvodás korban, hogy a gyermeknek vannak-e olyan fejlődési problémái, melyek miatt esetleg további segítségre lehet szüksége. A dyslexya, és hasonló problémák már óvodás korban is könnyen megállapíthatók, s ezzel gyermekünknek könnyíthetjük helyzetét, hiszen idejében segítséget nyújthatunk.
A magatartásbeli problémákat szintén komolyan kell venni, az alkalmazkodóképességhez hasonlóan.

Nincsenek megjegyzések: